A gyermek- és ifjúsági alapítványok sokfajta táborozási lehetőségeket kínálnak, ezeket sorolta az újság. Többek között: Hadad - tánctábor középiskolásoknak, Kisiratos - tánctábor, Kisiratos - gyermektábor, Kalotaszentkirály - tánctábor, Battonya - életmódtábor, Vésztő - történelmi játéktábor, Zánka - jutalomtábor, Csopak - szavalótábor, Körtvélyes - gyermekszínjátszó tábor, Szeged - Ópusztaszer, millenniumi emléktábor, Lakitelek - fesztivállal egybekötött színjátszótábor. /Matekovits Mihály: Hol nyaralnak, hol táboroznak gyermekeik? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2001. július 20.
Háromszáz magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági fiatal vesz részt a vésztői református gyülekezet által hatodik alkalommal megszervezett, július 22-én, vasárnap nyíló egyhetes magyarság-táborban. A tábor célja: a népművészet hagyományainak ápolása és a magyarság-tudat erősítése. Lesz népdal-tanulás Budai Ilona vezetésével, népművészeti foglalkozás, népi kismesterségek ismertetése, neves szakemberek tartanak előadásokat. /Kárpát-medencei magyarság-tábor Vésztőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2003. október 13.
Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójára. A református templomban a padsorokban helyet foglalt számos testvérgyülekezet küldöttsége is. Tőkés László püspök üzenetét Forró László tanácsos tolmácsolta. Az igazfalvi gyülekezetet köszöntötte Szászfalvi László, Békés megyei országgyűlési képviselőt, aki a maga és családja nevében átnyújtott 100 ezer forintot a templom külső tatarozására. Az ünneplő gyülekezet a százéves templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) rövid műsornak tapsoltak. Nagy János nyugalmazott tanító munkája megjelent: Igazfalva története 1893-2003 című falumonográfiához, Vésztőn adták ki. /Sipos János: Száztíz év reménye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2004. augusztus 3.
A még kétezer lelket sem számláló erdővidéki község, Vargyas első írásos említésének 670. évfordulójára tartalmas programot állított össze. Az esemény ezernél is több vargyasit és az ünnepre hazatérőt vonzott. Csúcspontja a honvédő csatákban elesett hősök emlékére emelt turulmadaras emlékoszlop leleplezése volt. ,,Az 1848–49-es szabadságharcban elesett és részt vevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett vargyasi nemzetőrök emlékére” – áll a Petrovics István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása alatt olvasható feliraton. Az unitárius templomban a tiszteletes Vargyas népének szülőföldhöz való ragaszkodását emelte ki. Az első alkalommal megrendezett falunapot az unitárius közösséget 46 évig szolgáló Dimény András lelkész és a magyarországi testvértelepülés, Vésztő küldöttsége üdvözölte. /(hecser): Hangulatos Vargyas-nap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2006. augusztus 16.
Idén megkondult a harang a Bunyaszekszárdi Falunapon. “Az innen elszármazottaknak egy álmuk vált valóra ezáltal, hiszen 35 év után hallhattak ismét harangszót a szülőfalujukban” – hatódott meg Ihász János igazfalvi polgármester, aki szintén bunyaszekszárdi gyökerű család sarja. Az augusztus 13-i, vasárnapi ünnepi istentiszteleten Fazakas Csaba lugosi református esperese és Czapp István igazfalvi lelkipásztor hirdetett igét, s részt vett Doru Milostean facsádi ortodox esperes is, valamint az a tengerentúli protestáns lelkész, aki eddig is támogatta az igazfalvi, facsádi és begamonsotori református templomokat. A harangszentelésre az 1980-as években elnéptelenedett, a Bega és a Maros közében fekvő úton megközelíthető falu betelepítésének 140. évében került sor. A harangra magyarországi önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek és egyházak gyűjtöttek. A harang év közben az igazfalvi temetőben fog állni azon a haranglábon, amelyet az október 7-i falunapon állítanak fel, az évfordulókon azonban kiviszik Bunyaszekszárdra. A Bunyaszekszárdi Emlékbizottság által szervezett ünnepség idén négynaposra nyúlt, ugyanis a nagydorogi, vésztői (Igazfalva testvértelepülései), szekszárdi és eleki küldöttségek Igazfalván vendégeskedtek, vasárnap Bunyaszekszárdon vettek részt az emlékünnepségen, másnap felkeresték Vajdahunyadot és Déva várát, kedden pedig a facsádi búcsúba mentek. Kaczián János szekszárdi levéltáros, Bunyaszekszárd történetének kutatója jegyezte meg, hogy a harangnak van lelke, szíve, de nyelve nincs. Ugyanúgy szól a románoknak, mint a magyaroknak. /Pataky Lehel Zsolt: Harangszó Bunyaszekszárdon – 35 év után. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2007. július 7.
Az eddiginél is szorosabbra fonták az elöljárók a Felső-Bega-völgyi Igazfalva község és a Békés megyei Vésztő város kapcsolatát. A két település története amúgy is szinte közös, hiszen a 19. század végén 69 vésztői telepes család is hozzájárult a Temesvártól száz kilométerre keletre található falu alapjainak lerakásához, A trianoni békediktátum elszakította a rokoni szálakat, amelyeket az 1989-es rendszerváltás után szőttek újra, emellett a két önkormányzat is elkezdte a hivatalos kapcsolatot építeni. A PHARE-program által támogatott projekt keretében Igazfalva és Vésztő polgármesteri hivatalai, egyéb közintézményei és civilszervezetei alakíthatnak ki kapcsolatokat, az együttműködés kiterjed a hagyományok ápolására is. A programot július 6-án mutatták be Igazfalván a községközpont, valamint a hozzá tartozó Rekettyő és Bukovec falvak tanácsosai jelenlétében. /Pataky Lehel Zsolt: Igazfalva és Vésztő közös jövőtervezése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
